Gy. Szabó Béla Képtár Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

Gy. Szabó Béla Képtár
Könyvtár, Információs és Közösségi Hely

A Gy. Szabó Béla emlékoszlop megállítja az arra járókat és becsalogatja a Közösségi Házba.

Az ott lévő Képtár gyűjteménye Gy. Szabó Béla, „Szank népének” ajándékozott metszetit, Ferenczy Júlia, Ferenczy Miklós adományait és a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától átvett alkotásokat őrzi, és rendez belőlük rendszeresen kiállításokat.

Gy. Szabó Béla 1905. augusztus 26-án, Gyulafehérváron született, Szankon 1936-ban járt először, majd a következő években többször is. Itt tartózkodásai alatt a református lelkészeknél vendégeskedett, ennek emlékére került a parókia falára az emléktábla, melyet minden évben a művész születésének évfordulóján koszorúznak meg.

A művészt nagyon megragadta ez az alföldi szelíd buckás, kis belvizekkel tarkított egyszerű táj és az emberek; később Szankot tekintette művésszé válása első állomásának. Itt készült 28 tusrajzát 1941-be „Homokvilág” című albumában adta közre. Később fametszeteket is készített itteni emlékei, élményei alapján. Életének ezt a szakaszát szanki korszaknak nevezik a művészettörténészek. 1982-be, utolsó szanki látogatásakor született döntés arról, hogy állandó kiállítási helyet biztosít a község a nekünk adományozott műveknek. 

A képtár avatása 1986. október 3-án volt, ezt a művész sajnos már nem érhette meg, 1985. november 30-án, Kolozsváron elhunyt.

A képtár építésze Szálas Péter volt, Kerényi József Ybl-díjas építész tervvázlata alapján. Az épület 250 m2, ebből 150 m2 a könyvtár. A 100 m2-es kiállítótér 3 részre tagolt, az épület puritán egyszerűségű, szabadfedélszékes, csendet, nyugalmat, békét sugárzó, a nagyszerű képeknek méltó környezetet biztosít.

Ez első kiállítás anyaga művész által kiválasztott 70 fametszet volt, aztán a halála után az örökösök is adományoztak, és a Nemzeti Galéria is Szanknak adott 468 Gy. Szabó-képet. Így mintegy 700 alkotásból (köztük pasztell, szén és fametszetek formájában) válogathatjuk egy-egy kiállítás anyagát.
Azóta 17 gyűjteményes tárlatot láthattak az érdeklődők az alkotásokból.

A szanki Gy. Szabó Béla Képtárban 2021-ben nyílt meg Pápai Éva festőművész Mester és tanítványa című emléktárlata. A 2020-ban elhunyt alkotó egyetlen tanítványa volt a világhírű erdélyi fametszőnek, Gy. Szabó Bélának, aki hét éven keresztül rendszeresen vendégeskedett és alkotott Szankon.

Pápai Éva végakarata teljesült képeinek Szankra történő befogadásával, amikor férje Dr. Nagy Endre vegyészmérnök-akadémikus 68 festményt adományozott a képtárnak.

Pápai Éva a Vas megyei Torony településen nevelkedett, s hétéves kora óta művésznek készült. Az érettségi után pár évvel, „első szárnypróbálgatásaival mindjárt Kolozsvárig repült az ismert erdélyi képfaragó mesterhez.”

Öt évig magántanítványa volt Gy. Szabó Bélának, akitől a szakmai ismereteket; alakrajzolást, grafikai, festészeti és szobrásztechnikákat sajátíthatott el.

Pápai Évának 2011. márciusában nyílt meg a Madarak haiku című kiállítása Szankon. A madaras vízfestményekhez egy japán költő, Nacuisi Banja írt verseket. Előbb a képek készültek el és azokhoz íródtak a három, öt-hét-öt szótaggal tagolt sorból álló haiku versek.

A mongol Urjin Hurelbaatar haiku-költő, Béklyóháromszög című többnyelvű kötetének illusztrációit is Pápai Éva készítette. A könyvbemutatót egy mongol nap keretében Szankon tartották 2015-ben. 

Nyitva tartás:
Hétfő: ZÁRVA
Kedd: 9 – 17 óráig
Szerda: 9 – 17 óráig
Csütörtök: 9 – 17 óráig
Péntek: 9 – 17 óráig
Szombat: 9 – 12 óráig
Vasárnap: ZÁRVA

Információ:
Szank, Béke u. 40/a.
Szabó-Mikor Éva: 77/495-162

szank.konyvtar@gmail.com
szank.keptar@gmail.com

 

Megszakítás